Ali Hazelwood - Eszméletlen szerelem

Azt hiszem új kedvencet avattam. Többszörösen is.

Új kedvenc trope: pipa.

Új kedvenc írónő: pipa.

Új kedvenc könyv: pipa.

Új kedvenc férfi a pasicsokorba: megapipa.

Már A szerelem képlete is nagyon nagy kedvenc lett, de ezt még annál jobban is szerettem. Azt hiszem elmondhatom, hogy ezentúl bármit, amit Hazelwood ír, nekem kell.

A legszórakoztatóbb az egészben, hogy szinte ugyan az a séma, mint az előzőben. Valahogy, itt olyan szinten nem tudott zavarni, sőt! Kifejezetten élveztem, hogy megszólalásig ugyan az az alap, de teljesen más volt. Van ennek értelme? Biztosan. Mindenesetre pontosan azt szerettem benne, hogy ennyire más.

Bee-vel teljesen egy hullámhosszra tudtam kerülni – már csak azért is, mert én is Be-vel kezdődöm, ráadásul az én hajam is lila. Szerettem, hogy egy kis energiapuffancs, egy szeretetgombóc, aki olykor olyan szerencsétlen, hogy azt be kéne mutatni, mégis egy erős női karakter, aki egy olyan Twitter rajongóbázist épített ki, ahol a nők biztonságban érezhették magukat. Nem vagyok tudós – sajnos – de más téren van tapasztalatom a nők lenézésében és elnyomásában, így teljesen el tudom képzelni a leírt sérelmeket. A nevek amiket pedig adott neki! Anyám! Ennyit röhögni. Igazi szórakozást nyújtott.

Ami pedig a férfi oldalt illeti. Levi Wardbarom. Hű *legyezget*. Egy olyan férfi karakter, aki teljesen visszahúzódó, mégis, barátságos és figyelmes a kollégaival, kivéve Bee-t. Persze, nem az van a háttérben, amire Bee gondolna.

Amit a legjobban szerettem a két karakterben, hogy annyira tudósok! A szociális és érzelmeik kifejezése nagyon nehezen megy, és ettől a legédesebb a történet.

A cselekmények is nagyon hamar beindulnak, kapunk szakzsargont, múltat, jelent és terveket és egy hatalmas lehetőséget. Teljesen meg voltam elégedve az események gyorsaságával, és a könyv terjedelmével. Még mindig kicsit kutatói lapokba szánt kifejezésekkel teletűzdelt romantikust kaptunk, de szerintem ettől csak szórakoztatóbbá válik. Az „évődésük” ami lapokon át kitart, hogy beszélnek az érzésiekről nyíltan, hogy bénáznak… egy olyan fűszer, ami édesebbé teszi a könyvet. Ódákat tudnék zengeni a könyvről, belopta a szívembe magát.

Kedvenc idézetek: Spoileres lehet!

" MARIE: Legalább megcsúnyult, míg távol járt?
SHMAC: Még mindig ő a leggyönyörűbb, akit valaha láttam. "

"– Tőlem kaphatsz jót. Tőlem kaphatsz jobbat a jónál. Tőlem megkaphatsz mindent."

"Biztosan kiakasztottam valamelyik istent. Zeuszt? Erószt? Tuti, hogy Poszeidónt. Elpazarolt ifjúságom idején nem kellett volna belepisilnem a Balti-tengerbe."

"Igen, Őwardsága férfias karjába aléltam, mint egy huszadik századi, péniszirigységgel sújtott hisztérika."

"Végtére is ez az életem: a kínos helyzetek lángoló, rosszul időzített gömbje."

"A három pont egy darabig ugrál a képernyő alján, úgyhogy megnézem „A kanapétól az 5 kilométerig” appomat. Úgy tűnik, ma 5 percet kell futnom, egy percet sétálnom, aztán megint öt percet futnom. Teljesíthetőnek hangzik.

Jaj, kit akarok átvágni? Szívfájdító!"

"– Hol vagy?

– Ebben a kis temetőben az űrközpontnál. Greenwood?
– Greenforest. Bent ragadtál?
– Én… Honnan tudod?
– Egy temetőből hívsz napnyugta után. A temetők napnyugtakor zárnak.
Ez hasznos információ lett volna 45 perccel ezelőtt."

"Abban a pillanatban, hogy Levi megjelenik, meg akarom csókolni, amiért megmentett a szúnyogoktól, a szellemektől és a szúnyogok szellemeitől."

"Látod? Ez lesz, ha edzel. Maradjatok a biztonságos kanapén, srácok!"

"– Nem magyarázom elég jól. Nem azzal volt gondom, hogy normális emberekkel beszéljek. A gondjaim… veled voltak.

A homlokomat ráncolom.
– Azt akarod mondani, hogy nem vagyok normális?"

"– Nem magyarázom elég jól. Nem azzal volt gondom, hogy normális emberekkel beszéljek. A gondjaim… veled voltak.

A homlokomat ráncolom.
– Azt akarod mondani, hogy nem vagyok normális?
Halkan nevet.
– Nem vagy normális. Nekem nem."

"– Bármit is képzelsz a legszelídebbtől a leg… illetlenebb gondolatokig, az agyamban valószínűleg megfordult. – Láthatóan nyel. Nézem, ahogy mozog a torka. – Mindig te jártál a fejemben. És sosem tudtalak kiverni onnan."

"Olyan őszintén és komolyan néz rám, ahogy arra csak Levi Ward képes, és valami feltámad bennem."

"Eltelt hat év. Sok minden igen drámaian megváltozott az elmúlt hat évben. A Trónok harca forgatókönyveinek színvonala."

"– Levi?

– Igen?
– Csak azt akarom mondani, hogy… – Elmosolyodom. – Jól áll neked a vörös rúzs."

"– Penny – szól rá Lily gyengéden –, ebéd előtt nem faggatjuk a vendégeinket a családtervezésről."

"– Az ikertestvéred is elájul?

– Nem. Ő kapta a jó dolgokat. – Mint a képességet, hogy elböfögje a francia himnuszt."

"– Megtennél nekem valamit, édesem?

Valószínűtlen.
– Igen?
– Lépj egyet jobbra! Még egyet! Még egyet! – A térdem beleütközik az előtér egyik kanapéjába. Levi úgy mosolyog, mint aki hihetetlenül büszke rám. – Tökéletes! Most ülj le!
Zavartan engedelmeskedem. Van valami nedves a kezemen. Lenézek: Félicette nyalogatja az ujjaimat.
– Én… Miért?
– Mert le kell fognom Guyt, amíg a biztonságiak ideérkeznek. És nem foglak tudni elkapni amikor elájulsz.
– De én… – A szemhéjam remegve lecsukódik, és…
Hát, mostanra már ismered a menetrendet."

"REIKE: FIGYU, A KEDVENC TESTVÉREMET MAJDNEM MEGÖLTÉK TEGNAP ÉJJEL. JOGOM VAN EGY OLYAN NORVÉG LIKŐRBE FOJTANI A BÁNATOMAT, AMINEK A NEVÉT KI SEM TUDOM EJTENI.

BEE: Én vagyok az egyetlen testvéred.

REIKE: :)"